Ez az oldal sütiket használ

Az edu.interkonyv.hu weboldal felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi elveinket!

 
HU / EN
Hierón, avagy a zsarnokságról

 „Szimónidész, a költő egyszer meglátogatta Hierónt,

a türannoszt. Amikor épp volt egy kis szabadidejük,

Szimónidész így szólt vendéglátójához:

– Hierón, elmagyaráznál nekem valamit, amit te biztos,

hogy jobban tudsz nálam?

– Ugyan mi is lenne az – kérdezte Hierón –, amit jobban

tudhatnék nálad, aki oly bölcs vagy?”

Ez a kis könyv a Kr. e. V–IV. század fordulóján élt athéni Xenophónnak a türanniszról (modern, nem egészen pontos kifejezéssel: a zsarnokságról) írt rövid dialógusáról szól, amely a Hierón, avagy a zsarnokságról (Hierón é türannikosz) címet viseli. A filozófus-történetíró élénk színekkel ecseteli, hogy milyen is lehetne az élete a „jó türannosznak”, aki jó kormányzással felvirágoz­tatja népét és városát, aki helyesen vezeti a rábízottakat, s áldásos tevékenysége révén el nem múló hírnévre és dicsőségre tesz szert polgártársai között.

Xenophón úgy véli, még az abszolút uralkodó sem mondhat le a polgárok meggyőzéséről, mert ha megtenné, uralma nem lenne legitim. Ezzel az elkép­zelésével pedig igencsak közel került a modern politikai filozófia azon gondo­latához, amely elutasítja a politikai autoritás feltétlenségének gondolatát, és azt hangsúlyozza, hogy csakis az önként vállalt politikai kötelezettség lehet érvényes és kötelező erejű.

Gelenczey-Miháltz Alirán filozófiatörténész, fő kutatási területe a görög filozófia, elsősorban Platón és Szókratész politikai filozófiája, különös tekintettel az antik politikaelmélet modern vonatkozásaira.

Ajánlott könyvek