A dolgozat a magyarság és a bizánci birodalom viszonyát mutatja be a magyar államalapítástól 1453-ig, Bizánc elestéig terjedő korszakban. Kapitánffy István kandidátusi értekezésében egykori tanára, a hazai bizantológia legjelesebb képviselője, Moravcsik Gyula nyomdokain halad. Azonban jelentősen finomítja a mestere által felvázolt képet, főként a magyarországi latin nyelvű források kritikai vizsgálatával. Elemzi a Szent István-i intelmeket, Anonymus Gestáját, vizsgálja Bizánc műveltségének hatását a magyar kultúrára, a 11-12. század fordulójának bizánci-magyar politikai kapcsolatait.

Sajátos nézőpontja, könnyen követhető logikája és stílusa nem szakmabeliek számára is élvezhetővé teszik a művet, melynek megjelenésére a szakemberek már régóta várnak.