Horst Bredekamp – a Humboldt Egyetem professzora, az úgynevezett Warnke-iskola meghatározó tagja – 2007-ben tartott Adorno-előadásaira épülő kötetében a művészettörténet-elmélet és nyelvértelmezés olyan áthatását mutatja meg, amellyel minden előzetes osztályozás nélkül a kép(ek) eltérő-variábilis kifejezőerejét vizsgálja. Különbséget tesz sematikus, szubsztitutív és intrinzikus aktus között, s ennek alapján tárgyalja a különböző korok képalkotását és egyben a hatáskiváltás módozatait. Az első marokkövektől a mai transzgenikus biomunkákig ívelő elemzésekben kiterjesztett képfogalmat használ, a mesterségesen létrehozott tárgyak tág körével foglalkozik, hogy megértesse és egyetemessé tegye a képi aktus működését. Az átfogó igényű összegző mű annak feltárása, hogy az egymással érintkező és/vagy egymásra felelő képtechnikák milyen eszközöket használnak ahhoz, hogy az ember számára valamit közöljenek.