Daniel Arasse

Festménytörténetek

A szer­ző ki­tű­nő elő­adó, aki iz­gal­mas kép­ző­mű­vé­sze­ti elem­zé­se­it él­ve­ze­tes rá­dió­adá­sok­ban tette hoz­zá­fér­he­tő­vé a nagy­kö­zön­ség szá­má­ra. Fest­mény­tör­té­ne­tek című so­ro­za­ta 2003. jú­li­us 28. és au­gusz­tus 29. kö­zött hang­zott el a France Cul­tu­re adó­ján.
Bri­li­áns elem­zést is­mer­het meg az ol­va­só pél­dá­ul a Mona Li­sá­ról. Ebben a szer­ző több meg­le­pe­tés­sel szol­gál e szám­ta­lan­szor leírt fest­mény hát­te­ré­vel kap­cso­lat­ban: fel­hasz­nál­va Le­o­nar­do da Vinci leg­kö­ze­leb­bi mun­ka­tár­sá­nak vissza­em­lé­ke­zé­sét és saját fel­fe­de­zé­sét a kép és a po­li­hisz­tor festő tér­ké­pé­sze­ti mun­ká­já­nak kap­cso­la­tá­ról, meg­is­mer­tet ben­nün­ket azzal az össze­tett szim­bó­lum­rend­szer­rel, amellyel a zse­ni­á­lis mű­vész meg­kom­po­nál­ta a bol­dog fi­a­tal­asszony ké­pé­nek hát­te­rét. Meg­tud­juk, hogy a meg­ren­de­lő nem kapta meg a fest­ményt, mert annyi­ra meg­tet­szett al­ko­tó­já­nak, hogy nem tu­dott meg­vál­ni tőle.
A leg­töb­bet elem­zett festő Le­o­nar­do da Vinci, mint­egy fő­hő­se a ta­nul­mány­so­ro­zat­nak. De sokat meg­tu­dunk Ti­zi­a­no, Raf­fa­elo vagy a ké­sőb­bi­ek közül Ver­me­er, Manet vagy Co­ur­bet mű­vé­sze­té­ről is. Ol­vas­má­nyos írá­sok ezek, ugyan­ak­kor el­mé­lyült ér­te­ke­zé­sek is egy­ben a re­a­liz­mus­ról, ma­ni­e­riz­mus­ról vagy éppen a mű­al­ko­tá­sok res­ta­u­rá­lá­sá­ról. A fest­mé­nyek elem­zé­se során Da­ni­el Aras­se meg­ta­nít ben­nün­ket úgy nézni a ké­pe­ket, hogy va­rá­zsuk meg­ele­ve­ned­jen és meg­érint­sen.

Da­ni­el Aras­se (1944-2003) az EHESS (École des Hau­tes Etu­des en Sci­en­ces So­ci­a­les: Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Fel­ső­fo­kú Is­ko­la) mű­vé­szet­tör­té­ne­ti és el­mé­le­ti ku­ta­tó­cso­port­já­nak ve­ze­tő­je, nagy je­len­tő­sé­gű művek szer­ző­je volt.


Daniel Arasse: Festménytörténetek című e-könyve elérhető az Interkönyv oldalán a következő formátumokban: epub, pdf.

Ajánlott könyvek