Szent ember: Agamben legismertebb művében a római jognak ebből a homályos és paradox megjelöléséből bontja ki politikafilozófiája központi témáját, mely a kivétel Carl Schmitt-től kölcsönzött fogalmát és a foucault-i biopolitikát gondolja tovább. Elemzései a klasszikus görög filozófia szövegeitől a Harmadik Birodalom jogi berendezkedéséig fejtik fel a politikai etika jelenkori válságának eszmetörténeti gyökereit. A homo sacer, a büntetlenül elpusztítható, de fel nem áldozható élet lehetősége közvetlenül a szuverén hatalom létéből fakad, mely mint a jog felfüggesztésének letéteményese az antikvitás óta az államiság nélkülözhetetlen szerkezeti eleme. Így, bár ez a lehetőség legteljesebb formájában a haláltáborok lakóiban öltött testet, ott rejtőzik a modern demokráciák elvi alapvetésében is. A napjainkban zajló migrációs és menekültválságok képei nyomasztó aktualitást adnak ennek a figyelmeztetésnek.