A versengés paradoxonjai

A versengés nélküli világ egyszerűen elképzelhetetlen. Aki nem száll be, lemarad. Aki beszáll, és ügyes, előnyre tesz szert – gondolnánk. Hiszen a sokat emlegetett fejlődésen azt értjük, hogy a jobb előrébb kerül, pedig valójában csak a pozícióját őrzi meg. A verseny terepe ugyanis egy olyan futópad, mely a lankadókat ledobja magáról. Az evolúció törvényeit már jól ismerjük, de nem csupán az élőlények vagy a gének között zajlik a kegyetlen verseny, hanem az ember életének minden vonatkozását áthatja. Így a könyv nemcsak a szarvas agancsáról vagy a paradicsommadár farktolláról szól, hanem a sportról, a piacról, a technológiáról, de még a kultúráról is. A YouTube, a Manchester United ugyanúgy felbukkan, mint az eget megcélzó mamutfenyők. A verseny szelleme életünk minden pillanatában jelen van, és mint szellem, időnként ijesztő dolgokat tud produkálni: ha valaki túl gyorsan talál futni, előrefelé pottyanhat le a futópadról. Dag O. Hessen biológus és Thomas Hylland Eriksen szociálantropológus közös munkájukban megmutatják, hogy bármilyen irányt is vehet a kultúránk, a felszín alatti biológiai alapelvek könnyedén felismerhetők maradnak.